Tegyünk együtt a klímaváltozás ellen!
Faültetéssel a klímaválság ellen
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szerint ahhoz, hogy az emberiség a század közepére 1,5 Celsius-fokban korlátozza a globális hőmérséklet-emelkedést, egymilliárd hektárnyi fát kellene elültetni világszerte – írta a BBC News. Faültetéssel tényleg mérsékelni lehet a klímaváltozást? Cikkükben erre kerestük a választ.
A faültetés a legjobb védekezés a klímaváltozás ellen – erre jutottak a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola kutatói. Közzétett új tanulmányuk szerint a jelenleginél 900 millió hektárral több területet lehetne erdősíteni a Földön, ami nagyjából az Egyesült Államok területének felel meg. Amikor az újonnan ültetett fák megnőnek, a világ mai szén-dioxid kibocsátásának mintegy kétharmadát dolgoznák fel. Késlekedni azonban nem szabad, hiszen a fáknak évtizedekre van szükségük ahhoz, hogy megfelelő nagyságúra nőjenek.
Milyen érvek szólnak még a faültetés mellett?
A városokban, ahol különösen magas a légszennyezettség, a fák javítják a levegő minőségét, egészségesebbé és élhetőbbé téve a mindennapokat. Tudatos fatelepítéssel a városokban akár két-nyolc fokkal is csökkenthető a hőmérséklet, mérsékelve a városi „hősziget” -hatást. A fák kérge és levelei kiválóak szűrőként is, eltávolítják a levegőből a káros gázokat és a finom porrészecskéket.
Egy-egy fa akár évi százötven kilogramm szén-dioxid elnyelésére is képes, ezzel mérsékelve az éghajlatváltozás hatását. A fák emellett hozzájárulnak a városiak jó közérzetéhez, illetve szabályozzák a víz áramlását, egy idősebb örökzöld ugyanis több mint tizenötezer liter vizet képes megkötni. A faanyag felhasználható főzéshez és otthonaink fűtéséhez, az állatok számára pedig a fák életteret, élelmet és védelmet biztosítanak. Ne felejtsük el azt sem, hogy egy jól megtervezett zöld városi tájkép akár húsz százalékkal is növelheti az ingatlanok értékét, valamint pozitív hatással van az idegenforgalomra és a vállalkozásokra is, hiszen a zöldövezeti környék jóval népszerűbb az emberek körében.
A faültetés a legjobb védekezés a klímaváltozás ellen – erre jutottak a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola kutatói. Közzétett új tanulmányuk szerint a jelenleginél 900 millió hektárral több területet lehetne erdősíteni a Földön, ami nagyjából az Egyesült Államok területének felel meg. Amikor az újonnan ültetett fák megnőnek, a világ mai szén-dioxid kibocsátásának mintegy kétharmadát dolgoznák fel. Késlekedni azonban nem szabad, hiszen a fáknak évtizedekre van szükségük ahhoz, hogy megfelelő nagyságúra nőjenek.
Milyen érvek szólnak még a faültetés mellett?
A városokban, ahol különösen magas a légszennyezettség, a fák javítják a levegő minőségét, egészségesebbé és élhetőbbé téve a mindennapokat. Tudatos fatelepítéssel a városokban akár két-nyolc fokkal is csökkenthető a hőmérséklet, mérsékelve a városi „hősziget” -hatást. A fák kérge és levelei kiválóak szűrőként is, eltávolítják a levegőből a káros gázokat és a finom porrészecskéket.
Egy-egy fa akár évi százötven kilogramm szén-dioxid elnyelésére is képes, ezzel mérsékelve az éghajlatváltozás hatását. A fák emellett hozzájárulnak a városiak jó közérzetéhez, illetve szabályozzák a víz áramlását, egy idősebb örökzöld ugyanis több mint tizenötezer liter vizet képes megkötni. A faanyag felhasználható főzéshez és otthonaink fűtéséhez, az állatok számára pedig a fák életteret, élelmet és védelmet biztosítanak. Ne felejtsük el azt sem, hogy egy jól megtervezett zöld városi tájkép akár húsz százalékkal is növelheti az ingatlanok értékét, valamint pozitív hatással van az idegenforgalomra és a vállalkozásokra is, hiszen a zöldövezeti környék jóval népszerűbb az emberek körében.
Megfelelő fát a megfelelő helyre!
A faültetés elősegíti a biodiverzitás megőrzését, javítja a vízminőséget és árnyékol, de csak akkor, ha szakszerűen és megfelelő helyre van elültetve. Ellenkező esetben akár kárt is tehet a helyi ökoszisztémában, az ott élő fajokban, valamint ronthatja a talaj vízellátottságát is. Ezért fontos, hogy lehetőleg olyan fát válasszunk az ültetéshez, ami az adott területen őshonos. Még jobb, ha csatlakozunk egy faültető közösséghez, ahol szakszerű segítséget kaphatunk.
Hazánkban több faültető közösség is működik, az egyik legnagyobb hatású a 10 millió Fa. A Bojár Iván András művészettörténész, építészkritikus indította kezdeményezés eleinte csak a közvetlen környezetének szólt, de mára már óriási népszerűségnek örvend, csaknem húszezer követője van. A 10 millió Fa közössége nemcsak a termőhelynek megfelelő fafaj elültetésében szakértő, de a megfelelő utógondozásról és az erdei ökoszisztémák restaurációjáról is gondoskodnak. A közösséget támogathatjuk faültetéssel és pénzadománnyal is.
Önmagában a faültetés azonban nem elég. Ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait érdemben mérsékelni tudjuk, a fosszilis tüzelőanyagok használatának radikális csökkentésére is szükség lenne, a megújuló energiaforrások előnyben részesítése mellett. Ugyanakkor jó hír, hogy minden egyes elültetett fával egy kicsit közelebb kerülünk bolygónk megmentéséhez és az élővilág változatosságának fenntartásához.
A faültetés elősegíti a biodiverzitás megőrzését, javítja a vízminőséget és árnyékol, de csak akkor, ha szakszerűen és megfelelő helyre van elültetve. Ellenkező esetben akár kárt is tehet a helyi ökoszisztémában, az ott élő fajokban, valamint ronthatja a talaj vízellátottságát is. Ezért fontos, hogy lehetőleg olyan fát válasszunk az ültetéshez, ami az adott területen őshonos. Még jobb, ha csatlakozunk egy faültető közösséghez, ahol szakszerű segítséget kaphatunk.
Hazánkban több faültető közösség is működik, az egyik legnagyobb hatású a 10 millió Fa. A Bojár Iván András művészettörténész, építészkritikus indította kezdeményezés eleinte csak a közvetlen környezetének szólt, de mára már óriási népszerűségnek örvend, csaknem húszezer követője van. A 10 millió Fa közössége nemcsak a termőhelynek megfelelő fafaj elültetésében szakértő, de a megfelelő utógondozásról és az erdei ökoszisztémák restaurációjáról is gondoskodnak. A közösséget támogathatjuk faültetéssel és pénzadománnyal is.
Önmagában a faültetés azonban nem elég. Ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait érdemben mérsékelni tudjuk, a fosszilis tüzelőanyagok használatának radikális csökkentésére is szükség lenne, a megújuló energiaforrások előnyben részesítése mellett. Ugyanakkor jó hír, hogy minden egyes elültetett fával egy kicsit közelebb kerülünk bolygónk megmentéséhez és az élővilág változatosságának fenntartásához.
Hogyan csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat a közlekedésben?
Az ipari forradalomnak és a soha nem látott mértékű technológiai fejlődésnek sajnos hátránya is van – túl nagy lábon élünk, ezt pedig a bolygónk sínyli meg. De pontosan mi az az ökológiai lábnyom, hogyan számítják, és vajon hogyan ültethető át a gyakorlatba az ökológiai lábnyom csökkentése?
Az ökológiai lábnyom az erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.
Ennek mértékegysége egy hektár emberenként, vagyis 1 ökológiai lábnyom 10.000 m2 személyenként. Sajnos ez a szám mára 2 fölé emelkedett a teljes populáció átlagát nézve (azaz átlagosan 2 hektárra van szüksége egy embernek, tehát 2 Földre lenne szükségünk), pedig a Föld csupán 1.8 hektárt képes elbírni emberenként.*
Jó hír azonban, hogy ha mérsékeljük az ökolábnyomunk nagyságát, azzal nem csak a környezetterhelést csökkentjük, de takarékosabban és egészségesebben is élhetünk! Csak némi szemléletváltásra van szükségünk.
Válaszd a tömegközlekedést!
Elég triviális, mégis fontos hangsúlyozni, hogy a személyautók nagy mértékben károsítják a levegőt. Bár ma már többféle elektromos és hibrid autót lehet vásárolni, valójában ezeket még mindig kevesen használják, másrészt a villamosenergiával működő elektromos autó legyártása sok esetben szintén környezetszennyező. Viszont az ökolábnyomod átlag 20%-kal is kisebb lehet, ha nincs autód. Ha van, kezdd el kevesebbet használni! Keress helyette más alternatívákat, például a tömegközlekedést.
Az ökológiai lábnyom az erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.
Ennek mértékegysége egy hektár emberenként, vagyis 1 ökológiai lábnyom 10.000 m2 személyenként. Sajnos ez a szám mára 2 fölé emelkedett a teljes populáció átlagát nézve (azaz átlagosan 2 hektárra van szüksége egy embernek, tehát 2 Földre lenne szükségünk), pedig a Föld csupán 1.8 hektárt képes elbírni emberenként.*
Jó hír azonban, hogy ha mérsékeljük az ökolábnyomunk nagyságát, azzal nem csak a környezetterhelést csökkentjük, de takarékosabban és egészségesebben is élhetünk! Csak némi szemléletváltásra van szükségünk.
Válaszd a tömegközlekedést!
Elég triviális, mégis fontos hangsúlyozni, hogy a személyautók nagy mértékben károsítják a levegőt. Bár ma már többféle elektromos és hibrid autót lehet vásárolni, valójában ezeket még mindig kevesen használják, másrészt a villamosenergiával működő elektromos autó legyártása sok esetben szintén környezetszennyező. Viszont az ökolábnyomod átlag 20%-kal is kisebb lehet, ha nincs autód. Ha van, kezdd el kevesebbet használni! Keress helyette más alternatívákat, például a tömegközlekedést.
Próbáld ki az autómegosztást!
Nem kell saját autót tartanod ahhoz, hogy az igényeidnek megfelelő négykerekű várjon a ház előtt, amikor szükséged van rá. Akár egy pár perces városi útra, vagy akár több napos vidéki utazásra viszed el, az autómegosztással okosan válthatod ki a saját tulajdonú gépkocsit.
Bringára fel!
Ha biciklizel, a szabadban vagy, tehát mozogsz, emellett megtakaríthatod a benzin vagy a bérlet árát. De kitűnő közlekedési alternatíva a roller is. Egyre több városban elérhetőek az elektromos roller- és biciklimegosztó szolgáltatások, ezeket is érdemes kipróbálni. Ha nem mindennapos közlekedésre keresel megoldást, csak gyorsan el akarsz jutni A-ból B-be, akkor az elektromos roller remek választás lehet.
Repülés helyett vonatozz!
A repülés hatása a klímaváltozásra jelentősebb, mint gondolnánk: mivel az üvegházhatású gázokat a légkör felsőbb rétegeiben bocsátja ki a repülőgép, a hatás 2-4-szerese a „normál” CO2-kibocsátásnak. Egyetlen London-New York oda-vissza repülőút négyszer akkora környezetszennyező hatással bír, mint egy átlag indiai életmódja egy teljes éven át. A vasút viszont a jelenleg leginkább fenntartható közlekedési mód, így, ha utazol, válaszd inkább a vonatot.
*Forrás: fna.hu
Nem kell saját autót tartanod ahhoz, hogy az igényeidnek megfelelő négykerekű várjon a ház előtt, amikor szükséged van rá. Akár egy pár perces városi útra, vagy akár több napos vidéki utazásra viszed el, az autómegosztással okosan válthatod ki a saját tulajdonú gépkocsit.
Bringára fel!
Ha biciklizel, a szabadban vagy, tehát mozogsz, emellett megtakaríthatod a benzin vagy a bérlet árát. De kitűnő közlekedési alternatíva a roller is. Egyre több városban elérhetőek az elektromos roller- és biciklimegosztó szolgáltatások, ezeket is érdemes kipróbálni. Ha nem mindennapos közlekedésre keresel megoldást, csak gyorsan el akarsz jutni A-ból B-be, akkor az elektromos roller remek választás lehet.
Repülés helyett vonatozz!
A repülés hatása a klímaváltozásra jelentősebb, mint gondolnánk: mivel az üvegházhatású gázokat a légkör felsőbb rétegeiben bocsátja ki a repülőgép, a hatás 2-4-szerese a „normál” CO2-kibocsátásnak. Egyetlen London-New York oda-vissza repülőút négyszer akkora környezetszennyező hatással bír, mint egy átlag indiai életmódja egy teljes éven át. A vasút viszont a jelenleg leginkább fenntartható közlekedési mód, így, ha utazol, válaszd inkább a vonatot.
*Forrás: fna.hu
Újrahasznosítás a mindennapokban
Mindannyian tudjuk, hogy a háztartási hulladék, amit nap mint nap termelünk, elképesztő mértékben szennyezi környezetünket. A helyzet egyik lehetséges megoldása az újrahasznosítás, melynek célja, hogy új termékek gyártása helyett a már használtakat minél tovább hasznosítsuk. Cikkünkben arra kerestük választ, mit tehetünk hétköznapi emberként az újrahasznosítás érdekében.
Hazánkban minden egyes ember évente 380 kg körüli hulladékmennyiséggel* járul hozzá a környezetszennyezéshez, és ez a szám évek óta stagnál. Mindezek tetejébe az ipari fejlődés és a digitalizáció hatására egyre messzebb kerülünk a valóságtól: lassan már nem tudjuk, hogy kell növényeket termeszteni, állatokat tartani, varrni, javítani, ellátni magunkat. Rá vagyunk utalva a boltokra, és míg a nagyvállalatok túltermelnek, mi túlfogyasztunk. Ennek következménye, hogy az emberiség által termelt szemét mértéke évről évre növekszik, ami veszélyezteti környezetünk élővilágát, valamint a klímaváltozáshoz is nagyban hozzájárul. De vajon mit tehetünk mi a bolygó tehermentesítése érdekében?
Gyűjtsük szelektíven a szemetet!
Válogassuk külön az újrahasznosítható papír, műanyag és üveghulladékot. A papír alapú hulladékok közé kerülhetnek az újságok, könyvek, irodai papírhulladékok, füzetek, összevágott kartondobozok. A sárga fedeles kukába kerüljön az összes újrahasznosítható műanyag, pl. a PET palackok összenyomott állapotban, a lecsavart kupakok, tejfölös, joghurtos poharak, alufólia, buborékfólia, műanyag szatyor, konzervdoboz, alumínium doboz elöblítve, tisztán. A színes üveghulladékok közé dobjuk a kupak nélküli boros-, pezsgős, sörös- és röviditalos színesüvegeket, természetesen szintén átöblítés után. A fehérüveg-hulladékok közé csak az olyan elöblített üvegeket dobjuk, amelyek átlátszók. Az üveghulladékokról mindig távolítsuk el a matricákat, valamint a tetőket, mielőtt a szelektív hulladéktárolóba dobjuk őket.**
Hazánkban minden egyes ember évente 380 kg körüli hulladékmennyiséggel* járul hozzá a környezetszennyezéshez, és ez a szám évek óta stagnál. Mindezek tetejébe az ipari fejlődés és a digitalizáció hatására egyre messzebb kerülünk a valóságtól: lassan már nem tudjuk, hogy kell növényeket termeszteni, állatokat tartani, varrni, javítani, ellátni magunkat. Rá vagyunk utalva a boltokra, és míg a nagyvállalatok túltermelnek, mi túlfogyasztunk. Ennek következménye, hogy az emberiség által termelt szemét mértéke évről évre növekszik, ami veszélyezteti környezetünk élővilágát, valamint a klímaváltozáshoz is nagyban hozzájárul. De vajon mit tehetünk mi a bolygó tehermentesítése érdekében?
Gyűjtsük szelektíven a szemetet!
Válogassuk külön az újrahasznosítható papír, műanyag és üveghulladékot. A papír alapú hulladékok közé kerülhetnek az újságok, könyvek, irodai papírhulladékok, füzetek, összevágott kartondobozok. A sárga fedeles kukába kerüljön az összes újrahasznosítható műanyag, pl. a PET palackok összenyomott állapotban, a lecsavart kupakok, tejfölös, joghurtos poharak, alufólia, buborékfólia, műanyag szatyor, konzervdoboz, alumínium doboz elöblítve, tisztán. A színes üveghulladékok közé dobjuk a kupak nélküli boros-, pezsgős, sörös- és röviditalos színesüvegeket, természetesen szintén átöblítés után. A fehérüveg-hulladékok közé csak az olyan elöblített üvegeket dobjuk, amelyek átlátszók. Az üveghulladékokról mindig távolítsuk el a matricákat, valamint a tetőket, mielőtt a szelektív hulladéktárolóba dobjuk őket.**
Vásároljunk csomagolásmentesen!
A termékek csomagolása rengeteg felesleges szemetet termel, ezért igyekezzünk mindenből kimért árut vásárolni: járjunk ismét henteshez, csemegepultba, zöldségeshez, piacra, de újabban már a lisztet, tésztát, cukrot, valamint alapvető háztartási szereket is vásárolhatunk csomagolásmentes üzletekben. Legyen mindig a táskánkban több szatyor, ezekbe tetessük a kimért élelmiszereket új műanyag zacskók helyett.
Részesítsük előnyben az újrahasznosított termékeket!
A bolti vásárlások során mindig nézzük meg a vásárolni kívánt termék csomagolását. Ha a termék újrahasznosított műanyagból készült, az a hátoldalán fel lesz tüntetve az újrahasznosítás egymásba fonódó nyilainak ábrájával. Azonban nem csak műanyagtermékek, vagy a csomagolás lehet újrahasznosított. Egyre több ruhagyártó cég áll ki az újrahasznosítás mellett, válasszuk az ő fenntartható alapanyagokból készült termékeit, és adományozzuk el a már nem-használt ruhadarabjainkat vagy csereberéljünk barátainkkal egymás között. Emellett igyekezzünk újra felhasználható termékeket vásárolni, amiből csak lehet: pl. sminklemosó vatták helyett textilkorongokat, eldobható pelenkák helyett pedig mosható pelenkát, így csökkenthetjük a háztartásunk által kibocsátott, nem újrahasznosítható hulladék mennyiségét.
*forrás: humusz.hu
**forrás: xforest.hu
A termékek csomagolása rengeteg felesleges szemetet termel, ezért igyekezzünk mindenből kimért árut vásárolni: járjunk ismét henteshez, csemegepultba, zöldségeshez, piacra, de újabban már a lisztet, tésztát, cukrot, valamint alapvető háztartási szereket is vásárolhatunk csomagolásmentes üzletekben. Legyen mindig a táskánkban több szatyor, ezekbe tetessük a kimért élelmiszereket új műanyag zacskók helyett.
Részesítsük előnyben az újrahasznosított termékeket!
A bolti vásárlások során mindig nézzük meg a vásárolni kívánt termék csomagolását. Ha a termék újrahasznosított műanyagból készült, az a hátoldalán fel lesz tüntetve az újrahasznosítás egymásba fonódó nyilainak ábrájával. Azonban nem csak műanyagtermékek, vagy a csomagolás lehet újrahasznosított. Egyre több ruhagyártó cég áll ki az újrahasznosítás mellett, válasszuk az ő fenntartható alapanyagokból készült termékeit, és adományozzuk el a már nem-használt ruhadarabjainkat vagy csereberéljünk barátainkkal egymás között. Emellett igyekezzünk újra felhasználható termékeket vásárolni, amiből csak lehet: pl. sminklemosó vatták helyett textilkorongokat, eldobható pelenkák helyett pedig mosható pelenkát, így csökkenthetjük a háztartásunk által kibocsátott, nem újrahasznosítható hulladék mennyiségét.
*forrás: humusz.hu
**forrás: xforest.hu
Hogyan csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat étkezési szokásaink megváltoztatásával?
Az életmódváltás valóságos divathullámmá vált az utóbbi években. A sport és az egészségtudatos táplálkozás mellett azonban nem árt, ha a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vesszük, amikor eldöntjük, mi kerüljön a tányérunkra. Így nemcsak a pénztárcánkat kímélhetjük, de bolygónk megóvásához is hozzájárulhatunk.
Együnk több zöldséget, gyümölcsöt!
A zöldségek, gyümölcsök, magvak és a teljes értékű gabonafélék mind vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, magas tápértékű élelmiszerek, melyek jótékony hatással vannak szervezetünk egészségére. A jellemzően növényi étrend követői ráadásul jóval kevesebb terhet rónak a környezetre, hiszen kevésbé járulnak hozzá a hús alapú és feldolgozott élelmiszerek előállításához szükséges földhasználathoz, vízmennyiséghez és légszennyezéshez.
Helyi termelőktől vásároljunk!
Ha helyi termelőktől vásároljuk meg a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket, támogathatjuk a hazai termesztést, ráadásul nem járulunk hozzá a távolról érkező áruk szállításából származó környezetszennyezéshez sem.
Szorítsuk vissza húsfogyasztásunkat!
Az ENSZ szerint a húsfogyasztás az emberiség egyik legégetőbb problémája. Jól szemlélteti környezeti hatásait, hogy az állattenyésztés során kibocsátott üvegházhatású gázok felérnek az összes földi közlekedési eszköz által együttesen kibocsátott gázzal. Ha a Föld húsfogyasztása a felére csökkenne, a jelenlegihez képest legalább 15 százalékkal csökkenne az ökológiai lábnyomunk.
Válasszunk fenntartható állományból származó halat!
A halfogyasztás az egészséges étrendi ajánlások fontos része, elsősorban az halak Omega 3 zsírsav tartalmának köszönhetően. Árnyoldala viszont, hogy a nagyüzemi tengeri halászat lassan a kihalás szélére sodorja a tengerek élővilágát. Jó hír, hogy van lehetőségünk fenntartható állományból származó halakat is vásárolni, ha a boltok polcain az MSC és Dolphin safe emblémával ellátott termékeket keressük.
Használjunk friss alapanyagokat!
Az előre dobozolt, félkész és készételek tápanyagban kevésbé gazdagok és rengeteg mesterséges adalékanyagot tartalmaznak. Ráadásul az élelmiszeripar által használt csomagolóanyagok fenntarthatósági szempontból is kifogásolhatóak. Lehetőség szerint csökkentsük az ilyen típusú ételek fogyasztását és igyekezzünk friss alapanyagokat használni ételeink elkészítéséhez.
Ne pazaroljuk az élelmiszert!
Válasszunk olyan élelmiszert, amelyet etikus és környezetbarát módon állítottak elő. A kidobott étel nem csak energiapazarlás, de pénzkidobás is. Tervezd meg mit fogsz vásárolni, tárold megfelelően, így csökkentheted a hulladék mennyiségét.
A halfogyasztás az egészséges étrendi ajánlások fontos része, elsősorban az halak Omega 3 zsírsav tartalmának köszönhetően. Árnyoldala viszont, hogy a nagyüzemi tengeri halászat lassan a kihalás szélére sodorja a tengerek élővilágát. Jó hír, hogy van lehetőségünk fenntartható állományból származó halakat is vásárolni, ha a boltok polcain az MSC és Dolphin safe emblémával ellátott termékeket keressük.
Használjunk friss alapanyagokat!
Az előre dobozolt, félkész és készételek tápanyagban kevésbé gazdagok és rengeteg mesterséges adalékanyagot tartalmaznak. Ráadásul az élelmiszeripar által használt csomagolóanyagok fenntarthatósági szempontból is kifogásolhatóak. Lehetőség szerint csökkentsük az ilyen típusú ételek fogyasztását és igyekezzünk friss alapanyagokat használni ételeink elkészítéséhez.
Ne pazaroljuk az élelmiszert!
Válasszunk olyan élelmiszert, amelyet etikus és környezetbarát módon állítottak elő. A kidobott étel nem csak energiapazarlás, de pénzkidobás is. Tervezd meg mit fogsz vásárolni, tárold megfelelően, így csökkentheted a hulladék mennyiségét.
TAKARÉKOSKODJUNK ENERGIAFORRÁSAINKKAL!
Roppant erdőtüzek, aszály, melegrekordok, olvadó gleccserek, emelkedő tengerszint. Évek óta érkeznek a vészjelzések, de a 2021-es év visszavonhatatlanul bizonyította: a klímaváltozás egyre fenyegetőbb valóság. Szerencsére tudatos lépésekkel még mindig sokat tehetünk környezetünk megóvásáért. Alábbi cikkünkben olyan hasznos tippeket gyűjtöttünk össze, melyek segítségével nemcsak erőforrásainkkal takarékoskodhatunk, de pénztárcánkat is kímélhetjük.
Takarékoskodjunk a vízzel!
Földünk ivóvízkészlete nem kimeríthetetlen, ezért fontos, hogy takarékoskodjunk a vízzel. Zárjuk el a csapot, amikor nincs szükségünk rá: így fogmosás, szappanozás közben, és zuhanyozzunk fürdés helyett, mert az jóval kevesebb vizet igényel. A csöpögő csapokat, WC-tartályokat javíttassuk meg. Ne folyó vízben mosogassunk, és használjunk víztakarékos mosógépet, WC-tartályt, szerelvényeket. Gyűjtsük össze az esővizet és azt használjuk öntözésre. A meleg nyári napokon reggel vagy este öntözzünk, mert akkor kevesebb a párolgás. Ha nem sajnálunk többet áldozni zöld mosogatószerre, a lefolyóba kerülő szennyvíz kevésbé veszélyezteti majd folyóink, tavaink élővilágát. Bár Magyarországon a víz rövidtávon nem fog elfogyni, némi szemléletváltással csökkenteni tudjuk vízszámlánkat, miközben a környezeti-éghajlati terhelésünket is mérsékeljük.
Takarékoskodjunk a vízzel!
Földünk ivóvízkészlete nem kimeríthetetlen, ezért fontos, hogy takarékoskodjunk a vízzel. Zárjuk el a csapot, amikor nincs szükségünk rá: így fogmosás, szappanozás közben, és zuhanyozzunk fürdés helyett, mert az jóval kevesebb vizet igényel. A csöpögő csapokat, WC-tartályokat javíttassuk meg. Ne folyó vízben mosogassunk, és használjunk víztakarékos mosógépet, WC-tartályt, szerelvényeket. Gyűjtsük össze az esővizet és azt használjuk öntözésre. A meleg nyári napokon reggel vagy este öntözzünk, mert akkor kevesebb a párolgás. Ha nem sajnálunk többet áldozni zöld mosogatószerre, a lefolyóba kerülő szennyvíz kevésbé veszélyezteti majd folyóink, tavaink élővilágát. Bár Magyarországon a víz rövidtávon nem fog elfogyni, némi szemléletváltással csökkenteni tudjuk vízszámlánkat, miközben a környezeti-éghajlati terhelésünket is mérsékeljük.
Fogyasszunk kevesebb áramot!
Amikor háztartási gépeket veszünk, figyeljünk oda, hogy a legkisebb energiafogyasztásút válasszuk. Komoly megtakarítást hoz, ha az elektromos eszközöket, berendezéseket nem hagyjuk készenléti üzemmódban, hanem használaton kívül kikapcsoljuk. A mobiltelefon töltőjét se hagyjuk bedugva. Az elektromos sütőt már a befejezés előtt 5-10 perccel kikapcsolhatjuk, így hagyjuk dolgozni az utóhőt. Használjunk energiatakarékos izzókat vagy LED égőket. Ha lehet, inkább természetes fénnyel világítsuk meg az otthonunkban lévő tereket, és mellőzzük a világítást a használaton kívüli helyiségekben. Függöny, sötétítő, redőny segítségével a nyári hónapokban csökkenthetjük a napsugárzás plusz melegítő hatását, télen pedig a hideg levegő beáramlását.
Fogyasszunk kevesebb gázt!
Főzéskor kevesebb gáz fogy, ha a gázrózsa lángja nem nyúlik túl az edény falán. Fedőt használva pedig akár feleannyi idő alatt is megfőhet az étel. A fűtő- és melegvizet készítő kombi gázkazánok nagyobb hatásfokkal dolgoznak, ha rendszeresen vannak karbantartva. Érdemes megfontolni a kondenzációs elven működő gázkazán beszereltetését is. Bár ehhez gyakran kéményátalakításra van szükség, az égéstermékekben távozó hőmennyiség visszanyerésével hosszútávon megéri az árát. Fontos megemlíteni a szigetelést is, hiszen az épület külső szigetelésével nagy mértékben csökkenthető az energiaszámla. Ehhez számos technológia érhető el, melyek régebbi épületekre is felhasználhatók.
Az energiatakarékos szemléletmódra történő átállás bármikor elkezdhető, és hatása már a következő hónap számláin érezhető. De ha a havi rezsiszámla kifizetése nem is okoz fejfájást, az élhetőbb környezet, a Föld erőforrásainak megőrzése a következő generációk érdekében is fontos szempont.
Amikor háztartási gépeket veszünk, figyeljünk oda, hogy a legkisebb energiafogyasztásút válasszuk. Komoly megtakarítást hoz, ha az elektromos eszközöket, berendezéseket nem hagyjuk készenléti üzemmódban, hanem használaton kívül kikapcsoljuk. A mobiltelefon töltőjét se hagyjuk bedugva. Az elektromos sütőt már a befejezés előtt 5-10 perccel kikapcsolhatjuk, így hagyjuk dolgozni az utóhőt. Használjunk energiatakarékos izzókat vagy LED égőket. Ha lehet, inkább természetes fénnyel világítsuk meg az otthonunkban lévő tereket, és mellőzzük a világítást a használaton kívüli helyiségekben. Függöny, sötétítő, redőny segítségével a nyári hónapokban csökkenthetjük a napsugárzás plusz melegítő hatását, télen pedig a hideg levegő beáramlását.
Fogyasszunk kevesebb gázt!
Főzéskor kevesebb gáz fogy, ha a gázrózsa lángja nem nyúlik túl az edény falán. Fedőt használva pedig akár feleannyi idő alatt is megfőhet az étel. A fűtő- és melegvizet készítő kombi gázkazánok nagyobb hatásfokkal dolgoznak, ha rendszeresen vannak karbantartva. Érdemes megfontolni a kondenzációs elven működő gázkazán beszereltetését is. Bár ehhez gyakran kéményátalakításra van szükség, az égéstermékekben távozó hőmennyiség visszanyerésével hosszútávon megéri az árát. Fontos megemlíteni a szigetelést is, hiszen az épület külső szigetelésével nagy mértékben csökkenthető az energiaszámla. Ehhez számos technológia érhető el, melyek régebbi épületekre is felhasználhatók.
Az energiatakarékos szemléletmódra történő átállás bármikor elkezdhető, és hatása már a következő hónap számláin érezhető. De ha a havi rezsiszámla kifizetése nem is okoz fejfájást, az élhetőbb környezet, a Föld erőforrásainak megőrzése a következő generációk érdekében is fontos szempont.